Ha az ember felkerekedik megnézni, hogy is néz ki ma a Velencei tó valójában, s ha már arra jár, eltöltsön egy napot arrafelé, bizonyára sok-sok látnivalót talál. Mi egy rövid kutatás után rábukkantunk álom-úticélunkra. „Várpark” – olvastuk Dinnyés településen, s erre azonnal rá kellett keresni, bár én azt hittem, valamiféle kastélykertet takar majd e név. Mikor rájöttem, hogy arról a makett-parkról van szó, amiről jópár évvel ezelőtt láttam egy tudósítást, de későn kezdtem el figyelni, így nem derült ki, hol található - nem volt kérdés, hogy ide kell indítanunk a túrát.
Az alap információk a dinnyési Várparkról: ötszörös Guinness rekorder park, ahol a történelmi Magyarország minden tájáról származó várak makettjei vannak felépítve; a Szentek Fala, melyben 1001 szent szobra kapott helyet; egy kisvasút, mely e fal előtt körbemegy; Skanzen Árpád-kori épületekkel, rönktemplomokkal, szekér- és palánkvárral… Felsorolni is sok. Pestről nagyjából háromnegyed óra vonattal az út, ráadásul ismerőstől kapott információ alapján azt is tudtuk, hogy ebédelni is helyben tudunk majd... Természetesen elindultunk.
Alekszi Zoltán, a hely megálmodója és üzemeltetője készségesen és nagyon lelkesen mesélt a Parkról és bizonyította be, hogy ha valaki valamit elhatároz és nem rest megdolgozni érte, akkor bármire képes.
Hogy jött a Park ötlete?
Az Egri csillagokból. Nem Eger várában gondolkodtam, csak egy várban, aminek a felépítése gyermekfejjel jó ötletnek tűnt. De nem az.
Ezt a tervet teljesen feladta?
Arról teljesen letettem. A többi dologra minden idő rámegy, hiszen a várak mellett ott a skanzen rész, ami a nép egyszerűbb tagjainak a lakóhelyét mutatja be, van egy nagyon erős vallásos vonal, hiszen itt van a világ legnagyobb szentgyűjteménye szoborból, a Szentek Fala. Ez egy 520 méteres fal, amin 1001 szentszobor található.
Ezeket ki készítette?
Az összes fazekas-szobrász munka az Oroszi család kezemunkája, őket dicséri.
Van egy fazekaskiállításunk, ahol a Kárpát-medence tizenhat fazekas-tájegysége mutatkozik be nyolcvan tárggyal.
Meg kell mondanom, fogalmam sincs, hogy lesz-e kint valaki, mikor körbemennek, mert azzal támogatjuk az itteni kézműveseket, hogy ingyen a rendelkezésükre bocsátottuk az egész hátsó falut. Egyszerűen „odaadtuk nekik a kulcsot”. Úgy kell elképzelni a folyamatot, hogy a honlapunkon az osztályok-csoportok bejelentkezhetnek hozzájuk foglalkozásokra, ők pedig intéznek mindent a papírmunkától a telefonokon át a megvalósításig. Mi biztosítjuk a helyet és ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy az adott mesterség egy pici ideig még fennmaradjon.
Magáról a skanzenről hadd kérdezzem meg, jól értelmezem, hogy autentikus épületek vannak felhúzva, de ez nem a „klasszikus”, eredeti helyről mentett házakat jelenti, ugye?
Azt nem is tudtuk volna megtenni. A skanzenek mind valós épületeket próbálnak „teleportálni” a kiállítóhelyre. Lássuk be (nevet), hogy az Árpád-korból nem tudjuk ezt megtenni és itt kifejezetten ez a kor a koncepció. A legkorábbi épület a korból, ami fennmaradt az ország területén, az egy XVI. századi templom – de az már nem az Árpád-kor. (nevetünk) Sajnos, ami fából van, az előbb-utóbb az enyészeté lesz, ezzel nem lehet mit kezdeni, viszont ameddig lehet, mi mentjük és bemutatjuk őket.
Honnan találnak hozzá szakembert, aki tud még boronafalat csinálni?
Én magam csinálom.
Ezt hogy tanulta ki?
(nevet) Saját káromon.
Úgy érti, hogy sok személyi sérüléssel járt a Park elkészülése?
(nevet) Ó, nekem mindig van valami sérülésem! Nagy vonalakban csak annyi, hogy létra nagy barátom, ha össze kell törjem magam. Le is vagyok tiltva minden létráról. (nevet)
Készítettünk egy filmet Ferenc pápának a Szentek Faláról, ő meg is hívott magához, mikor megkapta - és nem tudtam elmenni hozzá, mert akkor is szét voltam éppen törve. Azt hiszem, nem kell tovább részleteznem. (nevet) A filmet egyébként itt a faházikóban meg lehet nézni.
Merre induljunk el a Parkban?
Emese álmával indul a történet. Emese volt az Árpád-házi királyok ősanyja, a szobron Álmos legendabéli fogantatása látható. Innen erednek a különleges, turulos ábrázolásai a Turul-háznak, mely csak az 1800-as évek utolsó harmadában lett átnevezve Árpád-háznak. Aztán folytatódik az út Álmossal, vele kezdődik az oszlopsor, ahol az összes nagy fejedelem, király, kormányzó és legvégül erdélyi fejedelmek találhatók meg az oszlopokon.
A várakat körülvevő sétány a „régi” Magyarországot ábrázolja, a várakat próbálom úgy építeni, hogy földrajzilag a helyükön legyenek, megyényi pontossággal. Egy kivétel van, a Fehérvári vár, az becsúszott az ország közepébe. (nevet)
A megyék elhelyezkedése egymáshoz képest értendő, vagy égtáj szerinti, tényleges pontossággal?
Ahogy a térképen is megjelenítettük, fel van rajzolva a Nagy-Magyarország, erősen lekerekítettem, mert ezen sétálni is tudni kell. (nevetünk) Ahhoz képest vannak berakva a várak, nagyjából megyék szerint.
Olvastam, hogy anyaghűen vannak megépítve a várak. Mindenhez talált eredeti anyagot?
(nevet) Csak azokat építettem meg, amikhez találtam. Az összes fellelhető várhoz nem lehet sajnos anyagot találni. Most is lealapoztam már néhányat, például Kaposvárt, azokat próbálom megépíteni, amikhez van valamiféle régészeti anyag.
Azt, hogy milyen volt maga a felépítmény, honnan lehet tudni?
Ezek kísérletek. Az összes. A nagyoknál is, azért van óriási nagy ellenállás a vár-visszaépítéseknél, mert nagyon össze tudnak vitatkozni a szakértők azon, hogy hogy nézhetett ki egy-egy vár. Mindegyik épület rekonstrukciós kísérlet, a Jóistenen kívül senki nincs ma már, aki megmondhatja, hogy pontosan hogy nézett ki. Fénykép- és videófelvételek nem készültek róluk (nevetünk), a rézkarcok, grafikák, egyéb alkotások, amik az adott várról fennmaradtak, nem tükrözik hűen a megjelenést. Akkor is voltak megrendelők és szolgáltatók, s a megrendelő nyilván akkor fizetett, mikor azt a képet látta, amit szeretett volna (nevet). A régészeti anyagok sokszor nagyon nem támasztják alá azt, ami a képeken látható. Szóval elég vakvágánynak tűnik a grafikák és a műalkotások után menni.
Melyik hatás volt erősebb: az Ön elképzelése, vagy a megmaradt „képanyag”, amit az imént említett?
A régészeti-ásatási alaprajzok nélkül el se lehet kezdeni, az az alapnak az alapja. A történelmi korszak ismeretében azt vettem alapul, ami akkorból épebben maradt. Sajnos ezeknek a jó részét maximum a föld alatt lehet fellelni, ott vannak még kövek belőlük. Szóval ami ténylegesen rendelkezésre állt, azt begyűjtöttem, azokból összerakosgattam, amiket tudtam. Így megy egy rekonstrukciós elképzelés.
Mi az eredője annak, ahogy egy várat kiválaszt? Ahhoz választja, amiből van anyag, vagy valamivel szívesen foglalkozna, s annak utánakutat?
Nagy általánosságban elfeledett, romos, halálra ítélt várakat próbálok megmenteni, ez az eredeti koncepció. A legeredetibb nem ez volt, ahogy már említettem. (nevet) Tizenkét évesen egy becsületes nagy vár volt az álmom – ebből lett ez a vármentő park, aminek gyakorlatilag szánjuk ezt a helyet.
.jpg)
Hogy lehet egy ilyenhez hozzákezdeni? Hogyan indul a munka?
Kitaláltam a térképformát, azt, hogy megyénként egy vár lesz – persze azóta van megye, ahol már kettő is van. Utána régészekkel, várkutatókkal kell értekezni, bár az elején még nem is voltak kapcsolataim. Másfél évbe telt, mire az elméleti részt össze tudtam rakni, csak utána tudtam elkezdeni a tényleges kivitelezést. Az elején kutya nehéz volt, de ahogy megnyitottunk, bejöttek a régészek, várkutatók, történészek és várőrültek, akkor egy rakat lehetőség megnyílt.
Milyen „készletből” merít, sok vár van még, amit fel tud itt építeni?
A varak.hu-n próbálják begyűjteni az adatokat az ország területén épült várakról, ők úgy háromezer körül tartanak a feldolgozásban, de úgy tízezerre tehető a várak száma. Persze ezek nem az elmúlt száz év folyamán épültek – az őskorig visszamenően akár napjainkig, hiszen Taródi bácsi a Lővérekben még nemrég építkezett. (Taródi István építette Taródi-várat – Sopron Felsőlővérek városrészében 1959. és 2010. között)
A várépítési kedv nem csappant az idővel (nevet). Nem olyan hatalmas számban, mint régen, de épülnek még ma is várak.
A legkorábbi épületünk legjobb tudásunk szerint a Poroszlói vár, az valószínűleg avarkori lehet. Úgy tartja a mondás, hogy Árpád, miután bevonult a Kárpát-medencébe, letáborozott Poroszló vára és Eger vize között. Szóval, ha Árpád már megtalálta itt, akkor az az avaroké lehetett vagy még régebbi.
Azt még elmondanám, hogy van két XI. századi fatemplom rekonstrukciós kísérletünk, két rönktemplom, amik fel vannak szentelve. Az egyik egy rotunda, egy körtemplom, azok teljesen eltűntek mára. Összesen négy maradt fenn az országban, azok kőből épültek. A rotundánkban Jézus élete, vagy ha úgy tetszik a kereszténység kialakulása jelenik meg szobrok formájában. A szögletes rönktemplom pedig a Turul/Árpád-házas szentekről szól, egy magyar oltár van ott berendezve.
A Fehérvári Koronázó Bazilikát is megépítettem az istváni időkből – az persze kicsiben van. (nevetünk) Az már feltűnt volna, ha teljes terjedelmében itt áll.
Többször hallottunk vonatfüttyöt, mondana pár szót a kisvasútról is?
Az a fiam őrülete. Ő történésznek készül, de a vasút a szenvedélye, úgyhogy abba is belevetettem magam. Nem volt a szívügyem, de mostmár nyakig benne vagyok abban is. Azt hiszem, az országban ötödikként indult el nálunk a gyerekvasutas szolgálat, szakkör keretein belül jönnek a gyerekek. Most csináltunk nekik egy klubhelyiséget, van vasutas zászlójuk… A fiam szeretne egy nemzetközi kertivasút-parkot, azzal is foglalkozunk már elméletben. Ő is folyton tervez, a vasutasgyerekek tankönyvét is ő állította össze.
.jpg)
Külön tankönyvük is van?
Persze, ha őrület, akkor őrület. (nevet) Kaptak a gyerekek matricás egyenpólót, baseball sapkát, van sípjuk és indítótárcsa…
Folyamatosan mennek az újítások minden témában. Most egy mézkiállítást tervezünk és egy szabadulószoba készül a méz témakörében, szeretnénk hátul egy magánrezervátumot csinálni majd – szóval van mivel foglalkoznunk.
Rezervátumot?
A hátsó területet „hermetikusan” le akarom zárni és nem akarok ott látni mást, csak állatokat. Itt volt egy időszakos tó, egy óriási libafészkelő terület rengeteg vízimadárral – annak egy részét szeretném rehabilitálni egy komoly kút segítségével. A vízivad szerintem hamar birtokba fogja venni.
Hogy lehet mindezt fenntartani? Kapnak valami támogatás hozzá?
A Jóisten támogat. A Jóisten adja az ötletet és megengedi, hogy csináljam.
Ezeket a kis várakat én építem fel, saját kezűleg. Szokták kérdezni, hogy miért nem építtetem fel mással – de nehogymár a gyerektől elvegyék a játékot! (nevet) Körülbelül hatvanöt-hetven várra terveztem a területet, az nagyjából meg is van, de még vannak a lealapozott várak, amiket még – ha a Jóisten megengedi – felépítek. S ahogy említettem a terveket, ha azok megvalósítási fázisba kerülnek, az nagyon fogja vinni az időt.
Milyen a látogatottság?
A tavalyi év komoly volt, nagyon komoly, a Velencei tó környékén szerintem nekünk volt a legtöbb látogatónk. Idén nem lesz olyan durva, mert ezek a melegek nem használnak az emberek kalandvágyának. Teljesen üres nap hálistennek nincs, de lényegesen másabb a látogatottság, mint amikor normális nyári idő van.
Ha már időjárás: télen ugyanígy látható a park, nincs letakarva, máshogy védve?
Nem, nincs letakarva, semmivel. Ugyanúgy, ahogy a régi várak, ezek is kibírják.
És mi a végállomás?
A kereszt. (nevet)
Amíg bírja, addig csinálja tovább?
Igen. Nézze, ezt vagy kicsit őrült módjára csinálja az ember – vagy nagyon őrült módjára – vagy ne csinálja. Ebben egy forint pályázati pénz nincsen, semmi, csak a mi megszállottságunk.
Gondolom, ez szükséges is hozzá.
Anélkül nem működik. Ma, akik komolyabb dolgokat leraktak az asztalra, azok az adott témának a megszállottjai voltak. Különben nem lehet. Amit utál az ember, azt nem tudja ilyen színvonalon csinálni.
Viszonozza az élet ezt a rengeteg munkát?
Ott vannak a reggelek meg esték, mikor kijön az ember és körülnéz. Az elmondhatatlan…
További képek Galériánkban találhatóak, ezen a linken.